A magyar kormánypártok által szervezett brüsszeli konferencia elleni rendőrségi fellépésről, az Európai Parlament politikai dinamikájáról, valamint az ország esetleges kilépésével kapcsolatban is nyilatkozott Orbán Balázs, a kormányfő politikai tanácsadója csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson.
Gyakorlatilag teljes érdektelenséggel fordultak rá az Európai Unió állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődő hétvégi csúcstalálkozóra. Az elmúlt két évvel szemben még a magyar kabinet sem pozícionálta magát egyedüli szembenálló félként. Részben azért is, mert a brüsszeli egyeztetésen kevésbé fajsúlyos témák kerültek napirendre: Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásai mellett érintik az agrárreformokat és az uniós intézményeket érintő átalakítási terveket. Van viszont két téma, ahol Magyarország újra kerékkötő lehet: az EU-s védelmi támogatások kérdése, valamint a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajnának juttatása. Orbán Viktornak viszont szövetségesei is lehetnek.
Az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója előtt újabb és újabb ötletek, tervkezdemények jelentek meg, hogy törnék meg Magyarországot. Az Orbán Viktor vezette kormány ugyanis egyelőre azt ígéri, hogy megvétózza az uniós költségvetés közel 100 milliárd eurós felülvizsgálatát, amely erős frusztrációt váltott ki Brüsszelben és a tagállamok egy egyre szélesebb körében. A Portfolio-nak nyilatkozó diplomaták, uniós tisztviselők szerint most már nem az EU-s intézmények a legtöbb híresztelés forrásai, hanem a többi uniós ország játszmázása vált látványossá. Forrásaink szerint a többféle, egymástól független tervekben egyetlen közös üzenet van: „elfogyott a türelem”. A bevethető opciók fájdalmasak: az Európai Tanács soros elnökségének elvétele, a források újbóli felfüggesztésére tett kísérletek, de még a közös elítélő nyilatkozat is nagyot üthet a kormányon.
A december közepi uniós csúcson a magyar kormányfő egyedüliként vétózta meg a közös költségvetés felülvizsgálatát, mely az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást is tartalmazná. Olaf Scholz német kancellár a február 1-re összehívott rendkívüli EU-csúcstalálkozón már lezárná a vitát, de közben nyomást helyezne az eddig kevés hadisegélyt folyósító Franciaországra és Olaszországra is. Egy kompromisszumos javaslattal állt elő Orbán Viktor is, hogy egy új feltétellel megszavazza a javaslatot.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy néhány hét múlva rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak. A legfontosabb téma az uniós közös költségvetés felülvizsgálata lehet, amely egy 50 milliárd eurós Ukrajnának szánt támogatást is magába foglal. Ezt a múlt héten Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétója miatt nem tudták megszavazni a brüsszeli egyeztetésen.
Az Európai Unió országainak vezetői azon gondolkodnak, hogyan lépjenek fel azzal szemben, hogy az egész blokkon belül sokszor egyedüliként vétózza meg a közös uniós döntéseket Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Emiatt újra leporolták a jelenleg is zajló hetes cikkely szerinti eljárást, melynek végkifutása az is lehet, hogy elveszik Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. A retorziónak most az adhat lendületet, hogy a kormányfő egyedül ment szembe a másik 26 tagállam az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós, négyéves pénzügyi segélycsomag esetében.
Emmanuel Macron francia elnök nem érzi úgy, hogy az EU-csúcson diadalt arattak, de annak örül, hogy elindulhatnak a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával. Bár Orbán Viktor azon lépését, hogy távolmaradásával végül nem vétózta meg az ukrajnai lépést, korrektnek tartja, de azért erősen bírálta a magyar miniszterelnököt, hogy nem szavazta meg az uniós közös költségvetés felülvizsgálatát.
Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója az EU-csúcstalálkozót követő brüsszeli sajtótájékoztatón részletesen ismertette Magyarország álláspontját a közös uniós költségvetés módosításával és az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatással kapcsolatos folyamatban lévő vitáról. A Portfolio kérdésére közölte, a kormány azt sem támogatja, hogy az Európai Békekeret terhére, az Ukrajnát katonai eszközökkel segítő többi tagállamot utófinanszírozzák. A kormányfő tanácsadója szerint Magyarország akkor tudja jóváhagyni a hétéves költségvetés felülvizsgálatát, ha feloldja az Európai Bizottság az összes uniós forrás kifizetését. Úgy látja, hogy ezek politikai viták, amelyekkel Brüsszel és a többi tagország zsarolja a magyar kormányt a pénzek visszatartásával.
Azzal, hogy a tagországok vezetői nagyon erőteljes döntést tudtak hozni a bővítéssel kapcsolatban, "hatalmas lépést tettünk a helyes irányba" - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, a kétnaposra tervezett uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Ukrajna támogatásához szükséges források egy része már benne van az uniós büdzsében, de a magyar kormány nem zárkózik el attól, hogy további finanszírozást biztosítson az EU a kijevi vezetésnek. Az ukrán csatlakozás kapcsán szigorúbb a magyar álláspont: Ukrajna még nem készült fel a folyamat elindítására – ismertette úgy, hogy ritka módon doorstep sajtótájékoztatót tartott az uniós csúcstalálkozón. Közben a Portfolio-nak nyilatkozó uniós diplomaták szerint nem szabad meghátrálni a finomított magyar kifogásoknak sem.
Az Európai Bizottság szerda délután döntött: a magyar igazságügyi reform megfelel a horizontális feljogosító feltételnek, így nem blokkolja tovább Brüsszel a magyar kohéziós források kifizetését. Más jogállamisági tárgyú akadályok miatt viszont csak 10,2 milliárd eurót szabadít ki most Magyarország – tudta meg a Portfolio. Mivel a magyar kormány már jelezte, hogy az összes jogcímen járó 30 milliárd eurónyi forráshoz köti az Ukrajnával kapcsolatos döntéseket a holnap kezdődő csúcstalálkozón, ez átalakíthatja a napokban kezdődő uniós csúcs dinamikáját is. Frissítés! Szerda kora este a Bizottság a kiadott közleményben megerősítette, hogy a négyelemű igazságügyi reform teljesíti a horizontális feljogosító feltételt, ezért mintegy 10 milliárd euró felszabadul a kohéziós keretben, de mivel a jogállamisági eljárás feltételeit nem teljesítette maradéktalanul a magyar kormány, ezért 6,3 milliárd eurót még továbbra is felfüggesztve tartanak, illetve a helyreállítási pénzekhez sem férhet még hozzá Magyarország az előleget leszámítva. Mindezek miatt a Bizottság közleménye rögzíti: mintegy 21 milliárd euró marad blokkolva Magyarországnak a most feloldott 10,2 milliárd euró mellett.
Az Európai Unió diplomatái több technikai javaslaton dolgoznak, hogy megkerüljék az összes Ukrajnával kapcsolatos ügyben vétót belengető magyar kormányt. Az egyik terv az, hogy a közös EU-s költségvetésen kívül sürgősségi finanszírozást biztosítsanak Ukrajnának. A hétfői külügyminiszteri találkozón aktívan próbálták meggyőzni Szijjártó Pétert, hogy ne blokkolja a magyar kormány Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak elindítását, valamint 50 milliárd eurónyi pénzügyi segély folyósítását, de a hírek szerint nem jutottak dűlőre.
Az uniós diplomaták ismét attól tartanak, hogy Magyarország akaszthatja meg a decemberi közepi uniós csúcson a közös fellépést. Ráadásul egyszerre három ügyben is: Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megakasztása miatt, az Európai Békekeret felhasználásánál, valamint a közös költségvetés felülvizsgálatának ellenzésénél is vétózhat Magyarország. Viszont az Orbán Viktor vezette kabinet nem egyedül lehet kerékkötő, mivel Németország is több ügyben szembemenne az EU-s fősodorral. Az Európai Bizottság ugyan mindent megtett, hogy december 13-15. között ne jöjjenek ki a konfliktusok, de nem tudott minden aknát hatástalanítani. A Portfolio-nak és a Politico-nak nyilatkozó uniós diplomaták is diplomáciai katasztrófára készülnek, aminek legnagyobb nyertesei a nacionalista pártok lehetnek az EP-választásokon.
Megkezdődött az uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozója, amelyen az Európai Tanács tagjai megbeszélést folytatnak az izraeli-palesztin konfliktusról, Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, az Ukrajnának nyújtani tervezett további uniós támogatásról, valamint a gazdaságról, az EU hosszú távú költségvetéséről, a migrációról és a külkapcsolatokról.
Ismét a magyar kormány került a középpontban az Európai Tanácsban a csütörtöki uniós költségvetési tárgyalások előtt. Az Orbán Viktor vezette kabinet újra megvétózhatja a hétéves pénzügyi keret felülvizsgálatát, amely egyszerre biztosítaná Ukrajna EU-s támogatását, valamint nehezítené meg az uniós közös hitelfelvétel törlesztését. Mindeközben Brüsszelben nem számítanak arra, hogy az újra hatalomra kerülő Robert Fico szlovák miniszterelnök megfúrná Kijev megsegítését, de közben több tagállam is kifogásokat emelt a közös költségvetés plusz befizetései ellen.
Az Európai Unió granadai csúcstalálkozója majdnem kudarcba fulladt, mivel Magyarország és Lengyelország, a kulcsfontosságú tagállamok hevesen ellenezték a migrációról és Ukrajna jövőbeli uniós csatlakozásáról szóló közös nyilatkozatot. Végül a magyar-lengyel ellenállás miatt kivették a bevándorlásról és menekültekről szóló passzusokat a záródokumentumból, de nem sokon múlt, hogy közös nyilatkozat nélkül érjen véget az uniós csúcs. Emmanuel Macron francia elnök kapcsán belengette, hogy a jövőben minősített többségű szavazások jöhetnek az ilyen kérdésekben.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
